Viszaértünk a táborba...kalandosan de azért itt vagyunk!
Röviden összefoglalom az elmúlt két nap eseményeit:
Szerdán este megbeszéltem a fekával, hogy hamarabb kell elindulnunk, hogy elérjük a vonatot, vgülis beleegyezett. De mikor pont mentünk volna a házba átöltözni, mindenkit összehívott hogy valami fontosan kell megbeszélnünk...kiderült, hogy abban a percben kirúgták a séfet! Néhányszor szó nélkül lépett le, és ez olyan főben járó bűn amiért a rendes tábor vége előtt 2 héttel ki kell ugye rúgni...
Ez vele és velünk is nagy kibaszás, hiszen új embert nem vesznek már fel, de a feka nem képes az irányításra...ilyenkor mindig csak elkezd fontoskodni és mindent elront. Na mind1, ezt 15 perc alatt sikerült elmondania, pont annyi idő kellett volna nekünk, ahhoz, hogy átöltözzünk. Végül elengedett, és 5 perc alatt összepakoltunk. Persze mire kiléptünk az ajtón már esett az eső...miért pont akkor ne essen :))
A pék (Scotty) kivitt minket az állomásra Wilmingtonba, és csak annyi idnk volt, hogy felszálljunk a vonatra...de azért elértük :)
Philadelphiaban kellett átszállni egy másik járatra, ami elvitt minket Atlantic Citybe. Az utolsó megállónál a vonat nem tudott tovább menni, mert áramszünet lett szóval egy jó 15 percet ott is elvesztettünk, de szerencsére megérkeztünk.
Taxival mentünk a szállásra, mert igazából nem találtunk térképet, és nem tudtuk merre van a hotel. Hosszas kopogtatás után megjelent valaki a hotel recepcióján, de elég mérges volt, hogy felkeltettük...elvégre ő csak a recepciós ;)
Gyorsan átöltöztünk, és elindultunk várost nézni, casinozni...kb. fél 2-kor hajnalban. A sétáló utca már elég kihalt volt, de a casinokban sokan voltak. Egy nagy szálloda casinojaban gondoltuk, hogy játszunk valamit. De igazából nem tudtuk, hogy mit, mert a játékgépekbe legalább 5 dollárt be kellett volna dobni, míg egy játék 25 cent. Szóval órákig ott kellett volna ülni, de azt nem akartuk. Sok póker fajtát meg roulettet nem ismertünk, mert itt különböző fajták voltak. Végül megtaláltuk a hagyományos roulettet, Attila és Enikő játszottak is. Elsőre nyertek 60 dollárt...ráadásul a 13-as számmal :) Mi az orosz sráccal nem próbáltunk ki semmit, mondjuk neki nem is lehetett mert nem múlt el 21.
Végül olyan 4 óra körül indultunk vissza a hotelbe, próbáltunk bejutni a szobába, de nem sikerült. Kiderült, hogy elromlott a mágnes kártyánk, és szóltunk az amúgy is segítőkész recepciósnak, hogy csinálja meg. 1 óra próbálkozás után feladta, és adott nekünk egy másik szobát, az egyetlent ami üres volt...nem volt kitakarítva, dohányzó szoba volt, vagyis kurva büdős volt, és undorító! Minden cuccunk a szobában volt, még át se tudtunk öltözni...ráadásul egy francia ágy volt csak benne...
Sikeresen átvészeltünk az éjszakát, és reggelre már nyitva volt a szobánk. Gyorsan átöltöztünk, és lementünk az óceánhoz. 11-től 2ig pancsoltunk, napoztunk, és ismételtük ezeket a tevékenységeket :))) Iszonyú nagy hullámok voltak, sokan szörföztek a partól kicsit messzebb. De nagyon nem lehetett beúszni, mert olyan nagyok voltak a hullámok, és olyan erősek hogy nem bírtál a víz fölött maradni....
A víz elég hideg volt, de bele lehetett menni elsőre, és onnantól már frissítő volt. Sajnos 2-kor visszakellett menni a hotelbe, mert csak fél 3-ig maradhadtunk a szobában...már ez is kedvezmény volt az este miatt. Szóval miután lefürödtünk, otthagytuk a csomagokat a megörzőben, és vásárolni indultunk :))
Nem jutottunk messzire, csak a partra a sétáló utcába. Rengeteg bolt volt egymás után, bár a legtöbben ugyanazok voltak. Láttunk szines házú csigát, amit egy kis dobozzal együtt megvehettél. Kis gyíkokat is árultak, meg minden féle szuvenírt :) Én vettem egy Betti Boop táskát, képeslapot, na meg hűtőmágnest :) A rengeteg bolt miatt el sem jutottunk az outletekig, ahova eredetileg készültünk. Egy plazaba is voltam, ahol olyan édesség boltot láttam, amit még sosem. Természetesen lefényképeztem ;)
A hosszas mászkálás után beültünk egy ember-tolta kis járműbe, ami vissza vitt minket majdnem a hotelig. Olyan volt mint amit Kinába is látni, meg a keleti országokban, három kereke volt, három ember ülhetett egymás mellé, és hátulról egy pasi futva tolt minket.
A hotelben kivettük a csomagokat a megörzőből, és elsétáltunk (bár én mondtam hogy egy taxi gyorsabb, és négy felé osztva nem drága...) a busz-pályaudvarra (ezt most így kell írni?). Másfél órát utaztunk Philly-ig, és ott volt majdnem egy óránk a vonat indulásáig. Megpróbáltuk felhívni a sofőrt, hogy mikor érkezünk Wilmingtonba, de nem vette fel. Hívtuk a tábort, Mike-t, a többieket, minden számmal próbálkoztunk ami megvolt nekünk, de semelyiket sem sikerült elérni. Sejtettük, hogy ez nem jelent jót, mert Attilláékat már egyszer elfelejtették felvenni. Küldtünk egy smst is a Mike-nak, hogy mikor ér be a vonat az állomásra, hátha tud szólni a sofőrnek.
Mikor megérkeztünk fél 11-kor, természetesen senki sem várt minket. Újra megpróbáltunk telefonálni, de senkit sem értünk el. Vártunk egy órát, hátha végül jön valaki, de félő volt, hogy ha az utolsó vonat is elmegy, akkor nem lesz már taxi sem amivel esetleg hazamehetnénk. Szóval fogtunk egy taxit, és kerül amibe kerül, azzal jöttünk vissza a táborba. Szerencsére mikor fél 1 körül megérkeztünk, a csajok még fent voltak, így le tudtunk zuhanyozni is...ami kifejezetten jól esett a szénné égett bőrömnek! Mert mondanom sem kell, hogy a 2 és fél óra a tengerparton bőven elég volt hozzá, hogy szarrá égjek a napon :)))))) Talátam egy tavalyról itt maradt aloe veras zselét, ami kifejezetten erre való, így be is tudtam magam kenni. Nem mondom hogy jót aludtam, mert mindenem égett, még a krém ellenére is, ráadásul rövid is volt az idő, de azért igen jól esett :)))
A mai nap persze attól volt hangos, hogy Marek a sofőr nem tehet semmiről, mert ő nem is tudta hányra kell jönnie értünk, meg hogy ő nek is tudta hogy neki kell értünk jönnie! Pedig az utazás előtt Enikőék mondták neki, hogy csütörtökön akkor este jöjjön ki értünk a vonathoz. Szóval nem igaz, hogy nem tudott róla...és amúgy meg ő az egyetlen sofőr...ki a fasz jönne értünk ha nem ő??! Ha nem biztos benne, menjen oda a Mike-hoz, és kérdezze meg, vagy legalább vegye fel a rohadt telefonját...
Na mind1, a lényeg, hogy hazaértünk, de a taxi pénzt biztosan vissza fogjuk követelni...ha más nem vonják le Marek fizetéséből...engem nem érdekel. Sőt, felőlem ki is rúghatják két héttel a vége előtt...a séffel is megtették.
Mindent összevetve örülök, hogy Atlantic City is az általam már látott városok közé tartozik, de elég volt ennyi időre látni. Többet nem nagyon tudnék ott eltölteni.
A következő héten szerdán lesz szabadnapom, az már a Hershey Park lesz, utána még biztosan lesz 4 vagy 5 szabadnapom. Egyszer szeretnék elmenni Washingtonba, oda bőven elég egy nap. Egyszer mennék Newarkba, nagyon szép park van ott, amit láttunk a vonatról is. New York mesze van, de talán oda is. A többit még nem tudom, majd meglátjuk :)
Na csók mindenkinek, muszály mennem vissza dolgozni :)
